Tegnap este szokásos sétánkat róttuk ebtárssal. Mikor is egy öregasszony ujatlan háziruhában, valami csillogóval kezében bőszen hívogatott valakit/valamit. Ramsay természetesen rögtön ott, kíváncsi az istenadta.
Szaladok oda, mert mit tudom én, a mammer hogy viszonyul a közeledésre. Mire odaérek, már hajol is lefele a kutyához azzal a csillogó valamivel, amiről közben kiderült, hogy egy alufóliából eszkábált tányérka, amiben valami kajaféle van.
- Válogatós a kutya? - kérdezi
- Nem válogatós, de NE adjon neki semmit enni. -válaszolom
- De miért ne? - értetlenkedik
- Mert nem szeretném, ha idegenek ismeretlen eredetű ételt adnának neki, meg egyébként is.
De ez 400 Ft-os kaja, csak nem akarja kidobni, meg hogy milyen finom és csak mondta-mondta.
Én meg szépen elvezettem a kutyát onnan, ő pedig nemes egyszerűséggel lelökte az egészet egy beton aknatetőre. Távolodtunkat pedig olyatténformán kommentálta, hogy én milyen egy irigy vagyok amiért nem engedem enni a kutyám.
Hát most megint mit mondjak? Szerintem, erre is felesleges.
Jahh, és olyan irigyek vagyunk a kutya kajáját illetően, hogy Hill's és TroVet tápokat eszik szegény hányattatott.
Még nincsenek kommentek.
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
